Húz az ablak. Az első hűvösebb reggelekkel újra feltűnhet a hideg légmozgás az ablak közelében. De biztos, hogy kintről jön a hideg levegő?
Olvasási idő: kb. 6 perc
Kinek ajánljuk ezt a cikket?
- akik az ablak közelében hideg légmozgást vagy huzatot éreznek
- akiknél ez főként a hűvösebb idő beköszöntével válik feltűnővé
- akik szeretnék tudni, mi okozhat huzatérzetet az ablak mellett
- akik nyílászáró-felújítás vagy -korszerűsítés előtt állnak
Nyáron az ablakok sokszor órákon át nyitva vannak. Aztán megérkeznek az első hűvösebb őszi reggelek, egyre többet tartjuk őket csukva, és egyszer csak feltűnik: hideg van az ablak mellett. Talán még húz is.
Kézenfekvő a következtetés: valahol bejön a hideg levegő.
Ez valóban lehetséges. Ahogy csökken a külső hőmérséklet, és nő a kinti és benti hőmérséklet közötti különbség, egy meglévő légzárási probléma is feltűnőbbé válhat. Szeles időben pedig a külső és belső tér közötti nyomáskülönbség miatt erősebben érzékelhetjük a réseken bejutó levegőt.
De van egy másik lehetőség is: előfordulhat, hogy a hideg levegő nem is kintről érkezik.
A huzatérzet nem mindig jelent légszivárgást
Hideg időben az ablak belső üvegfelülete általában hűvösebb a helyiség levegőjénél. A közvetlenül mellette lévő levegő lehűl, sűrűbbé válik, ezért lefelé kezd áramolni. Az ablak aljához érve ez a hűvösebb levegő a helyiség irányába haladhat tovább.
Vagyis légmozgás keletkezhet úgy is, hogy közben az ablak résein nem áramlik be levegő kívülről.
A jelenséget az épületfizikában régóta vizsgálják. Per Heiselberg 1994-ben a Building and Environment folyóiratban megjelent kutatásában a hideg függőleges felületek mellett természetes konvekcióval kialakuló lefelé irányuló hideg légáramlást vizsgálta. A tanulmány szerint a hideg üvegfelületek mellett kialakuló természetes légáramlás télen hőkomfort-problémát okozhat.
Egy későbbi kísérleti helyiségben végzett vizsgálatban azt vizsgálták, hogyan változik ez a lefelé irányuló légáramlás jobb hőszigetelő képességű ablakok alkalmazásával. A kutatás szerint a korszerűbb ablak magasabb belső üvegfelületi hőmérséklete jelentősen mérsékelte a lefelé áramló hideg levegőt, ami kedvezően hatott a belső hőkomfortra. Ez megmagyarázza, miért válhat a hidegebb idő beköszöntével feltűnőbbé valami, amit nyáron egyáltalán nem érzékeltünk.
Amit huzatként érzünk, tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy az ablak valóban „ereszt”.
De természetesen valóban húzhat is az ablak
Ha a nyílászáró valamely pontján nem megfelelő a légzárás, a külső és belső tér közötti nyomáskülönbség hatására levegő juthat át rajta.
Ennek oka nem feltétlenül egyetlen alkatrész. Összefügghet a tömítéssel, a szárny és a tok kapcsolatával, a vasalat működésével vagy akár az ablak és az épületszerkezet csatlakozásával is.
És itt sem csak szubjektív érzésről beszélünk: az ablak légáteresztése mérhető műszaki tulajdonság.
Egy belga kutatásában 437 nyílászáró laboratóriumi vizsgálatának eredményeit elemezték. Az eredmények jelentős eltéréseket mutattak a különböző ablakszerkezetek légzárási teljesítményében; a kutatók többek között az ablak anyaga és típusa szerint is elemezték az eredményeket.
Vagyis a „húz az ablak” egy tapasztalat. Az okát azonban nem feltétlenül lehet pusztán érzés alapján meghatározni.
Tényleg az ablakon keresztül jön be a levegő?
Ezt első lépésként akár otthon is ellenőrizheti. Korábbi cikkünkben öt egyszerű módszert mutatunk arra, hogyan vizsgálhatja meg, hogy zárt állapotban valóban az ablakon keresztül jut-e be levegő.
Az otthoni ellenőrzés azonban nem feltétlenül mutatja meg, mi okozza a problémát, és milyen felújításra van szükség.
Mit vizsgálunk a helyszíni felmérés során?
A helyszíni felmérés során szakmai szempontból vizsgáljuk meg a nyílászáró állapotát és szerkezeti adottságait, az üvegezést, a tömítést, a vasalat működését, a légzárást és az ablak környezetét.
Ennek alapján tudjuk meghatározni, mi okozhatja a tapasztalt problémát, és milyen felújítás vagy korszerűsítés lehet megfelelő az adott nyílászárónál.
Amennyiben további vizsgálatra van szükség, partnerünkkel hőkamerás vizsgálat és hőtérkép készítése is kérhető. A hőkamera az egyes felületek hőmérséklet-különbségeit teszi láthatóvá, így további információt adhat a hidegebb felületekről és a problémás területekről.
Az első hidegebb őszi reggelek tehát sokszor nem új problémát hoznak létre, hanem észrevehetőbbé tesznek egy már meglévőt.
És attól, hogy huzatot érzünk az ablak mellett, még nem biztos, hogy kintről jön a hideg levegő.
Szakmai háttér
A cikkben bemutatott épületfizikai jelenségek és összefüggések ellenőrzéséhez nemzetközi tudományos kutatásokat és szakmai publikációkat használtunk.
Per K. Heiselberg – Draught risk from cold vertical surfaces
A hideg függőleges felületek mellett természetes konvekcióval kialakuló lefelé irányuló légáramlás és annak hőkomfortra gyakorolt hatásának vizsgálata.
Building and Environment – Draught risk from cold vertical surfaces
Ulf Larsson, Bahram Moshfegh – Experimental investigation of downdraught from well-insulated windows
Kísérleti vizsgálat arról, hogyan befolyásolja az ablak hőszigetelő képessége és belső felületi hőmérséklete az ablak mellett kialakuló lefelé irányuló légáramlást.
Building and Environment – Experimental investigation of downdraught from well-insulated windows
Nathan Van Den Bossche, Arnold Janssens – Airtightness and watertightness of window frames
437 laboratóriumban vizsgált ablak eredményeinek elemzése, különös tekintettel az ablakszerkezetek légzárási és vízzárási teljesítményére.
Building and Environment – Airtightness and watertightness of window frames
Ricardo M. S. F. Almeida, Nuno M. M. Ramos, Pedro F. Pereira – A contribution for the quantification of the influence of windows on the airtightness of Southern European buildings
Meglévő épületek ablakainak légáteresztését vizsgáló kutatás, 23 helyiségben végzett összesen 104 nyomáspróba eredményei alapján.
Energy and Buildings – A contribution for the quantification of the influence of windows on the airtightness of Southern European buildings
A kutatásokban szereplő mérési eredmények meghatározott vizsgálati körülményekre és ablakszerkezetekre vonatkoznak. Egy adott nyílászáró állapotára és a tapasztalt probléma okára ezekből közvetlen következtetés nem vonható le.
